Melypont

Most jott el! Nem mondom, hogy vartam, de szamitottam ra. Nem jo erzes. Krisztinek a barati kapcsolatai alakulnak erdekesen, amit nekem is rossz vegigkiserni. En megint elgondolkodtam, hogy mennyire kilatastalan igy a helyzetem. Huh. Meg hogy nem lesznek kompromisszumok? Ekkora hulye nem lehetek. Megyek felveszem a betoncsizmam es setalok egyet a Duna feneken.

Beszeltem a Lannyal, de most nem vagyok vidam. Furcsa, hogy amiota otthon elmondtam mi a helyzet, azota a sors akaratabol nem talalkoztunk. Nem tudom hogy lett volna jobb, de igy rossz.:) Par nap mulva talalkozunk, kivancsi leszek milyen lesz ujbol latni. Mostani allapotomban nem tudom eldonteni, hogy orom lesz e vagy banat. A szavai egyertelmuek voltak, bar sok mindenre nem is szamitottam. De akkor is szar. Nem kertem soha hogy dontson barmirol is, mert en hoztam olyan helyzetbe amibe kerult. Elgondolkodott, mar ha volt min. Az erzeseirol irantam valojaban semmit nem tudok. Nem tudom mi lett volna ha elkoltozom otthonrol, mi lett volna ha egyedulallo vagyok, mi lett volna ha..., mi lett volna ha..., mi lett volna ha..., stb.
Lehetett volna jo dontes egyaltalan?

Felmerul bennem a kerdes, hogy az a jobb e ha az ember megy az erzesei utan es teszi azt amit akkor jonak lat vagy vegig gondolja, hogy mi lehet jobb es kiszamitja hosszutavon mi eri meg? En anno az erzeseim utan mentem es hazassag lett belole, aminek azert voltak szep pillanatai is. De ez lett a vege. Sajnos vagy nem sajnos, en nem vagyok egy tervezo ember, ezert a masik verziot el sem tudom kepzelni. Annak sem garantalt a vegere a Happy End. Akkor melyik a jobb?

Kisse nehezen irok mar, mert a kotel nagyon szoritja a nyakamat es a veres konnycseppektol mar nem latom az osszes betut a billentyuzetemen.

Kedves Naplom na ez az eletnek nem a naposabbik oldala.

ui: Megneztem a fenykepet megint. Hmm... Sugarzik a jo kedv rola, egybol jobban lettem. Nem kell a vastagabb kotel.