Valentin nap

Mar-mar reklamaciokat kapok, mert nem irok sokat a blogomba mostanaban. Tudom azt irtam a multkor, hogy egy blog addig erdekes mig az iroja szenved, erre Atti azt mondta, akkor is jo egy blog, ha az iroja boldog. Na en most egyelore el vagyok, mint egy befott, ez nem tudom melyik allapothoz van kozelebb. Ma hazafele azon gondolkodtam, mit is irhatnek, de nem jutott eszembe semmi, annyira atlagos nap volt a mai, se nem boldog, se nem depresszios.

Ma volt az elso hetkoznap, hogy a Lánnyal nem beszeltem semmilyen formaban. Vagy megsertodott a multkori irasomon, melyben a modszeremet ismertettem, vagy nem tartotta illonek, hogy Valentin napon megkeressen. Kicsit kusza szamomra ez a velentinos szokas, nem tudom ezek mennyire kolcsonos alapon mukodnek. En szivesen adtam volna neki vmit, persze nem tul dragat,:) de ezzel nem akartam kellemetlen helyzetbe keverni. Igaz azzal, hogy ma nem beszeltunk sok minden leegyszerusodott. :) Erzesemet iranta kezdem atformalni barati szeretette, de ez feler sajat magam megeroszakolasaval. A problema az, hogy tul jol haladok, 1-2 het es ha ilyen tempoban megy, utalni fogom. Sajnos a modszerem erdmenye, hogy neha mar azt irnam, hogy a Nyál. :D

Este van es senki nem talalt meg engem, hogy mi lenne ha valentinoznak egyet. Meg jo hogy a karacsony nem mostanaban lesz, mert ha az is igy telne el, akkor magamra gyujtanam a fenyofat.