Volt Padtarsamnak!

Igazabol ezt a blogot magam miatt irom, de tisztaban vagyok azzal, hogy masok is olvassak. Ezert blog. :) Kapok visszajelzeseket hogy tok unalmas mar, mert nem tortenik semmi velem, nem vergodom, a Lany is ritkabban bukkan fel. Sot ma megfogadtam, tobb gusztustalan dolgot nem irok le. Ezt mikor hallotta volt Padtarsam ketsegbeesett, hogy ettol olvasmanyosak az irasaim. :D

A fogadalom mostanaig tartott. Ugyanis hazafele ultem a buszmegalloban es 2 meterre mellettem elhanyta magat egy hajlektalan. En annyira faradt voltam, hogy ott ultem tovabbra is es nem mozdultam. Sajnos a discmant nem tudtam kellokeppen felhangositani hogy az oklendezes hangjat elnyomja. Majdnem en is odahanytam. Ehhez persze hozzasegitett meg a kellemes alkoholos szag, ami ellen mar a discman sem ved. Aztan errol eszembe jutottak tok jo hanyos tortenetek. Gondoltam megosztom Veletek az egyiket. Nem arrol szol majd hogy protezis volt benne, es nem arrol hogy 3 tanyer milanoi utan felult a korhintara. Ennel egyszerubb es felelmetesebb.

Par eve vittem a lanyaimat iskolaba, szokas szerint kesesben voltunk miattam. Beertunk az iskolaba, mar ures folyoso fogadott minket.
Ahogy megyunk a szekrenyekhez, latom, hogy a takaritono szitkozodva megy a felmoso felszerelessel a szekrenyunk fele. Igen, odahanytak a szekrenyunk kozelebe. Probaltam nem tudomast venni a latvanyrol, de meg ha nem is neztem oda akkor is a takaritono folyamatos szitkozodasat kellett hallgatnom. A gyerekek bementek az osztalyba en meg elraktam a cuccaikat. A no egyre durvabban belelovalta magat a dologba. Minden egyes placcsanasnal fokozta dolgot. Annyira meg akarta osztani a duhet velem, hogy a vegen azt mondta:

- Na most jojjon ide! Nezze meg mivel etetik ezt a gyereket! :D :D

Persze nem neztem meg, csak ettol majdnem en is elhanytam magam. A tortenet regi, sokaknak meseltem mar. De jo! :D

Na most orulsz Hulye Gyerek? :D :D