Iron Man

A szokásos ki az anyámnak kellek még ezen a világon hangulatban telt el ez a hétvége is. Most is rendes gyomorgörcsöm van. Nem baj legalább fogyok. Nem tudom meddig bírom én ezeket a hétvégéket, főleg, hogy Kriszti elutazik a barátjával jövőhétvégén. Nehéz megbirkózni a gondolattal. De ez az élet „rendje”, el kell fogadni, mást úgy sem tudok tenni. (ezt a közhelyes szart!) Majd az idő megoldja. Megoldja de mennyi idő alatt, és ez idő alatt hány régi, jó kapcsolatomat ronthatom el emiatt? Próbálom lefoglalni magam, sportolok, amikor tudok.

Ma lementem megint a konditerembe és egy másik recepciós lány volt, Ő nagyon kedves és segítőkész volt. Elsőnek a félelmeimet kellett legyőznöm a futógéppel kapcsolatban. Még nem sikerült teljesen, de alakul. Kaptam egy edzéstervet pénteken az őr srác valakijétől és az alapján elkezdtem dolgozni. Kihasználtam, hogy kevesen vannak és kipróbáltam még pár gépet, hogy ne akkor kezdjek el bénázni, mikor már sokan vannak. Lent voltam úgy másfél órát és jól leizzadtam. Tetszett, megyek máskor is . :)

Amúgy a mai napom a megkönnyebbülés napja volt. Letudtam régi adósságom a cégem felé és kitöltöttem a timesheetemet. Borzalmas volt, folyamatosan nem is tudtam csinálni, közben mentem le gyúrni. Ok, az hogy így elharapódzott az az én lustaságom és hülyeségem miatt van. Útálok minden fajta adminisztrációt. Ezt csak azok értik meg akik szintén utálják. :)

Holnap tollas, remélem. Teljesen bevagyok kavarodva már, mikor van vagy nincs. Elkellene mennem gyogyóra is és fiziora is. Amióta megvizsgáltak nem voltam ezeken, pedig kellene.

ui: annyira magam alatt vagyok, hogy a szokásos hétvégi sorozatnézésekhez sincs kedvem.