You Only Live Once

szerda, február 22, 2006

Hungry hungarian

Asszem durván átestem a ló másik oldalára. A tegnap esti milanói (a szerk.: ketten is helyre raktak ez ügyben, bolognairól van szó) parti ma ebédkor folytatódott. Azt a zabálást nem nagyon fogom elfelejteni. Kriszti becsomagolta az összeset így bent a cégnél hárman jól laktunk belőle. Utána elmentünk sütizni, ott is ettem egy elég kemény dózist. Majd vissza és kávé. Este tíz és még nem vagyok éhes, sőt el sem tudom képzelni, hogy valaha is éhes lehetek.

Voltam ma gyógytornán, egy nagyon kedves lány tartja, csak már olyan lassan beszél mikor mondja a feladatokat, hogy kíváncsivá tett tud-e egyáltalán rendesen beszélni. Tud. A torna végén odamentem hozzá és megkérdeztem, hogy most emiatt végleg megszakad-e a sport karrierem. Megkért fogjam vissza magam és ezt a pár hetet bírjam ki futás és gyúrás nélkül. Na jó, de csak az Ő kedvéért. Utána átmentem fizioterápiás kezelésre. Egyszerre vagy tíz embert hívnak be és mint a régi háborús filmekben, egymás mellett egy halom ágy fehér függönnyel elválasztva. Természetesen azon a helyen ahova nekem feküdnöm kellett még voltak, elhúzta a nővér a függönyt és még egy öregnő éppen öltözött. Bármennyire itt a tavasz nem mozdult meg bennem semmi. Közben felhívtak telefonon és halvány fogalmam nem volt ki az, de arra jó volt, hogy kioktassanak arról, hogy nem mobilozunk a rendelőben. A magyar egészségügyből kifolyólag több ágy van, mint nővér. Én is befeküdtem a helyemre, de csak nem jött oda senki, már majdnem elaludtam mikor jöttek és kezelésbe vettek. Jó volt megint.

Mostanában rászoktam arra, hogy elalszom a kádban. Nem, nem az IKEÁ-ban, ne aggódj Kedves Naplóm. Otthon a sajátomban, jó sok melegvízzel és annyira de annyira nincs kedvem kikelni belőle, hogy csak na. Aztán egyszer csak felriadok, hogy a wc tartály önálló életre kel. Ilyen stresszben azért mégsem lehet nyugodtan aludni.

Tegnap óta hordom a lúdtalpbetétet, azóta furcsa dolgok történnek a lábammal. Szerintem segítségül hívom Ludas Matyi szellemét, hogy megszelídítse a megbolygatott ludakat. Azt mondják napról napra jobban hozzászokom majd. Biztos így van de addig nagyon nem kényelmes.

Attikának van otthon már nete és dumáztunk msn-en. Úgy néz ki tavasszal kimegyek hozzá Brightonba pár napra. Elkezdek rá pénzt spórolni. Elhatároztam, hogy mától leszokom az ivásról, a cigarettáról és a kaszinózásról. Az így megtakarított pénzt félrerakom az útra. :)

posted by t.jay @ 10:00 du.

2 Comments:

At 11:10 du., február 22, 2006, Blogger chimie said...

bolonyaizgatunk, bolonyaizgatunk? szemben a kolegák meg éheznek :-)

 
At 11:23 du., február 22, 2006, Blogger t.jay said...

Neked már nem jutott, de a Zamatkában is lehet kapni :D

 

Megjegyzés küldése

<< Home