Váll, Ló, Per

Az események annyira zajlanak, hogy igazából nem is írok le semmit. :)

Mindig akad valami érdekes az életemben mostanában. Feleségem eldöntötte, hogy beadja a válópert, eddig bírtuk. Sajnos most fog következni az, amitől a legjobban féltem, el kell előbb-utóbb mondani a gyerekeknek. Szörnyű dolgok ezek, de muszáj. A múlt hétvégém annyira letargikus lett, hogy nem is akartam itthon maradni, de a nem volt hova mennem aludni. De köszönet Judynak, segített áthidalni ezt a problémát átmenetileg. Sajnos Krisztinek meg valami baja van, amiről az orvos sem tudja mi az, ezért ez egy plusz kis adalék ahhoz, hogy végképp gyomoridegben töltsem a napom.

Furcsa dolog az, ha fémet hidegből melegbe rakják, akkor megerősödik. De szerintem az idegrendszernél ez lehet pont fordítva működik. A hétvégém kb. így zajlott. Egyik nap öröm, másik nap letargia. Egyszer csak elpattannak az idegszálaim, és mint valami elszabadult villanyvezeték köteg lógnak majd ki a testemből, és akihez hozzáér, azt jól felidegesíti. :)

Anno volt egy nem létező kapcsolatom, amit számtalan „szakítás” tarkított. :) Vicces belegondolni, hogy mikor tényleg semmi nem volt közöttünk, akkor is ezeket úgy éltem meg, mintha egy valós kapcsolat vége lenne. Meg kell barátkoznom a singli élet egy-két elemével. Van egy Nem Barátnőm, akinek én vagyok a Nem Pasija. Na, ismét egyszerű a történet. Igazából már csak a sok Nem van körülöttem. A Nem 20 éves, Nem Férj, Nem házas, Nem Kövér, Nem Pasi. :)

Elmentem ma a Szeparéba, hála Bazso kártyájának :), jó kis koncert volt. Ismét erőt vettem magamon és elhatároztam, hogy leszólítok egy lányt. Persze nem ment könnyen de a végül megszólítottam és kértem tőle egy light-colát, elvégre ez a munkája, felszolgáló. :) Még hogy nem merek csajokat leszólítani! :D

Ezúton is meg köszönném a születésnapomat megmentő hölgynek a meggyet és a habot a tortára. Kellett rá. Ilyenkor sajnálom, hogy évente csak egyszer van születésnapom. De lehet keresek majd valami ünnepet, hogy ismét nassolhassak. :)

Jön a hétvége. Keresnem kell vasárnapra valami programot, mert úgy látom, Kriszti már nem nagyon erőlteti ezt a közös családi sétálgatást. Remélem szép idő lesz.

Ja és Zsuzsi, bocs, hogy a múltkor ott hagytalak a nyomtatnivalóval, de mennem kellett. :D