Az első randi

na ez az a, amit most nem fogok leírni, nagyon fáradt vagyok, ég a jobb szemem, a tegnapi sétátol nem hajlik rendesen a bal lábam, és a derakam sincs túl jól. :D

Ha érdekel a történetem, nézz vissza később. :D

Na, ha visszanéztél, akkor tessék!

Szóval, találkoztunk, de már nem úgy, ahogy régebben, ez már a randi kategóriába tartozott. Megbeszéltük, hogy elmegyünk a Nyugatihoz, Ganxsta koncertre. De még korán volt hozzá és beültünk a Westendbe, a törzshelyemre. Itt már ismernek, ide hurcolok minden új csajt, már előre köszönnek és a szokásos forró csokimat már hozzák is. :D

Visszamentünk a koncertre, már elkezdődött mire odaértünk. A környék és a társaság egyszerűen felejthetetlen volt. A hajléktalantól a meleg román srácig mindenki itt volt. De ezek nem számítottak. Csak Ő volt számomra. Elvesztem a szemeiben. Gyönyörű. Annak idején, mikor felküldtek egy űrszondát, amiben az emberiségről szóló dolgok voltak, én biztos beraktam volna ezeket a szemeket megmutatni az Univerzumnak is. Bár ez valószínű becsapta volna az ufókat, mert ezek nem átlagos szemek. A szája, juj az is milyen finom. Azt is beraktam volna. Azt’ utána lehet, otthagytam volna, mert hát szem és száj nélkül azért nem annyira vonzó. :D

Próbáltunk jobb helyet találni, de ezen a környéken gyakorlatilag képtelenség olyan helyre menni, ahol 3 méteres körzetben ne lenne legalább egy tüdővészes hajléktalan. De ezek nem számítottak. Na jó, azért rendesen költözködtünk. :D A műsor jó volt, végül a pályaudvar elől néztük és hallgattuk kéz a kézben, haj a fogban. Csodálatos este volt, várom a legközelebbi találkozást Vele. Remélem minél előbb összejön, mert már most hiányzik. Tartozik egy fél szendvics árával! :D