Traffic Jam

A hullámvasút éppen felfele tart, de nem kell már csak egy nap a hétvégéhez és ismét elindul lefele.

A tegnapi rossz idő után jól esett ez a szép idő megint. Annyira tetszett, hogy reggel – mármint nekem reggel – elegem lett a forgalmi dugóból és úgy döntöttem villamossal megyek be. Egy dologgal nem számoltam, rossz villamosra szálltam. Igaz csak egy szám eltérés volt a kettő között, de az éppen elég volt ahhoz, hogy ne kanyarodjon rá a hídra. Leszálltam a Lánchídnál és gyalogoltam nem keveset a buszmegállóhoz. Láttam előre, nem lesz egyszerű átjutni, mert iszonyat dugó volt. Szóval ez a nap is egy jó döntéssel kezdődött. Ennyit a dugó elkerülésről.

Tudtam, ma sok munkám lesz, úgyhogy nekiálltam, mint a gép. Egy dolog éltetett, ne romoljon el az idő ebédig. De a kommuna keresztbe tett, csak később indulhattam ki. Mire elindultam már csúnya felhők borították az eget. Kicsit szégyellem most ezt mondani, de megfordult a fejemben, hogy visszafordulok. :) De nem adtam fel és mire kiértem eltűnt az összes felhő. Furcsa, hogy ilyeneknek hogy tudok örülni. Lehet előző életemben napraforgó voltam.

Ma felnéztem a Randivonalra, gondoltam megtöröm a fogadalmamat és írok levelet. Írtam is egy kutyának, de azt válaszolta nem kellek neki sem.

Ma megtréfáltam Trafikos Krisztát – muszáj valahogy a sok Krisztát megkülönböztetnem :) – a munkahelyemen, a jó régi álbanner trükkel. Tetszett neki, de szerinte ezt meg ezt kellett volna még csinálni vele. :) Ezt azért kapta, mert ő is „megtréfálta„ Ottót tegnap. De nem tudta kivel kezd ki! A terv hamar megszületett és hamar valósággá is vált. :D

Munka után gyúrás. Másfél órát voltam, egy új edzéstervvel. Minden tök jó volt, de a tolódszkodástól nagyon féltem. Tisztában vagyok az „erőmmel” és nem mertem úgy neki kezdeni, hogy tele a terem. Féltem, mert amilyen a formám, tuti hogy vállból kitöröm a karomat és utána három napig kaparják a tükörről a véres húscafatokat. Megvártam míg nagyjából kiürül a terem, és oda mentem a szerkezethez. Ráálltam, ez még ment. De ahogy a karommal kellet megtartanom a testem, nagyon elkezdett remegni a kezem, még megtartani is nehéz volt magamat, nem hogy ebből 4x6-ot csináljak meg. Kb. ez az egész 3 mp alatt zajlott le. Nem tudván, hogy még a néhány ott maradt sporttárs közül hány látott, biztosra mentem. Váll fájdalmakat imitálva lejöttem a szerkezetről és gyorsan kerestem egy polifoamot és elkezdtem inkább hasizmozni. :)

Azt a leborult szivarvégit!

Ma sem voltam túl jól, rendesen letaglózott a tegnapi kis közjáték. Legszívesebben káromkodnék egyet, de azt nem szoktam. Úgy döntöttem inni fogok.

Na ittam egyet, rohadt szomjas voltam.

A mai napot ilyen jó kis idegállapotban dolgoztam végig, ráadásul olyan szutyok munkát kaptam, amit egyedül, reggel a buszmegállóban látott döglött patkány tud felülmúlni. Főleg, hogy én még az élőket is utálom.

Ma ismét felvettem a vidámsrác maszkomat, de nagyon szorított, úgyhogy sokáig nem is tudtam folyamatosan hordani. Mondjuk nagyon nem is kerestem ma mások társaságát, csak úgy egymagamban emésztettem magam. Az emésztésről jut eszembe, ma a kommuna tagjai külön utakon jártak. Én még ilyen gyorsan nem ebédeltem, kimentem, megmelegítettem, megettem. Semmi duma senkivel, csak az evés, 10 perc volt max. Nem mondom, hogy ez így volt a legjobb de ma ilyen kedvem volt.

Annyira sikerült eltökölnöm bent az időt, hogy fiziora elfelejtettem elmenni. A mocskos idő miatt meg a futás is elmaradt.

Csak annyit írnék előjáróban, hogy az Élet nagy mókamester, hát még én!
Folyt. Köv.

Puzzle

Pedig olyan jól indult ez a mai nap! De a végére csak sikerült megint befordulnom. A lelkiéletemet úgy tudnám jellemezni, mint mikor az ember nagy nehezen összerak egy 3d-s puzzle-t, már úgy néz ki sikerülni fog, mikor valaki véletlenül meglöki a kezét, és utána kezdheti előröl. Lehet az első pár ilyen alkalommal még van kedve újra elkezdeni, de ez már csak elhatározás és lelkierő kérdése, meddig bírja.

Mostanában elég nekem egy rossz mondat, vagy egy ártalmatlan fénykép, ami elindítja bennem a befordulás folyamatát. És ez nem jó. De sajnos nem tudom uralni az érzelmeimet. Ilyen vagyok.

Ma beszéltem Vele skype-on, a nagy beszélgetésben kértem küldjön egy fotót magáról. Képet nem küldött, de egy linket igen, ahol megnézhetek párat. Ami még nem is lett volna baj, ha nem lett volna ott a barátjával, vidáman, jó pár képen. A helyzet furcsa, mert miért ne lehetne boldog azzal, akivel együtt él, de ez engem nagyon szarul érintett, még ha tisztában is voltam ezekkel. Látni azért nem volt olyan jó. Nagyon rossz kedvem lett, de a smiley-k csodálatos világában, nem kellett magamra mosolyt erőltetnem ahhoz, hogy úgy nézzen ki, mintha mi sem történt volna. Persze megjegyeztem Neki, hogy azok a képek jobban tetszenek, amin egyedül van. Nem tudom, jól gondolom-e, de hajlamos az ember elfelejteni idővel azt, hogy esetleg a másik még érez iránta valamit, még ha hetek óta nem is beszéltek. Neki ez sima fotógaléria volt, nekem meg egy újabb puzzle építés. Remélem egyszer csak sikerül.

Amúgy ezen kívül, teljesen jó nap volt. A kommuna ismét együtt étkezett, sikerült a májas történet végére pontot rakni. Igaz Kriszta sosem emlegette fel, azon kívül, hogy eszmei értéke van és ezt nehéz lesz egy sima meghívással lerendeznem. A lelkiismeretem nem hagyta, hogy csak úgy a feledés homályába vesszen ez az eset. Ma meghívtam egy fél Subway szendvicsre és ezzel végleg a múlté az ügy, és még főznöm sem kellett. :)
Itt jegyezném meg, hogy itt van mindjárt a Húsvét, és a nyulak mégsem mernek a parkba menni. ;) Bezzeg én! Szokásos felszerelésemmel kimentem és ismét tök jó volt. Akkor még...

A mai munkám jó volt, felvettem a fülhallgatóm, odaálltam a futószalag mellé és csak gyártottam és gyártottam.

Annyira szorgalmas voltam, hogy viszonylag korán el tudtam jönni a cégtől. Már terveztem napközben, hogy ma is lemegyek gyúrni. Le is mentem. 2 órára. Olyan voltam, mint a lelenc a vidámparkban, mindenre felültem. Azt hittem sokan lesznek, de abszolút tűrhető volt. Sikerült itt összeismerkednem egy fickóval, aki többet tud beszélni, mint én. Mondjuk én még most nagyon elszánt vagyok, úgyhogy nem nagyon kerestem a társaságát, - gyúrni mentem le vagy mi a fene - de hamar feltalálta magát és keresett mást.

A legrosszabb, hogy holnapra hideg időt mondanak, így az egyetlen megmaradt örömömből, a parkból sem jut. Juj eszembe jutott, elmegyek fiziora, azért az sem rossz! :)

Már megint elfeljtettem!

Jaj de csodás volt ez a hétfői nap! - Mert ugye megint elfelejtettem még aznap írni.

Ez a napsütés teljesen elfeledtette velem, hogy reménytelenül szerelmes vagyok egy olyan lányba, aki lehet már el is felejtette, hogy létezem.

Ez a napsütés teljesen elfeledtette velem, hogy a magánéletem nem túl rózsás.

Ez a napsütés teljesen elfeledtette velem, hogy egy hete gyomorgörcsben vagyok.

Ez a napsütés teljesen elfeledtette velem, hogy munkaidőben voltam és vissza kellene érnem dolgozni.

Ez a napsütés teljesen elfeledtette velem, hogy este gyógytornára kellene mennem.

Ez a napsütés teljesen elfeledtette velem, hogy volt tél, mocskosan, hidegen.

Ez a napsütés teljesen elfeledtette velem, hogy hosszú már a hajam és fodrászhoz kellene mennem, mert már kezd kezelhetetlen szintet elérni. Nem baj, nem sokára megkapom a frizut.

Ez a napsütés teljesen elfeledtette velem, hogy reggel 40 percet vártam arra rohadt buszra.

Ez a napsütés viszont eszembe juttatta, hogy itt a tavasz és a csajokon egyre kevesebb ruha lesz. YEYEYE! :)

Ez a napsütés viszont eszembe juttatta, hogy bele kell húznom a testépítésbe, mert rohamosan eljön az idő mikor már csak pólóban vagy anélkül leszek a parkban. :)

Ez a napsütés viszont eszembe juttatta, hogy este tollas, alig vártam, jó volt de nem volt elég. Lementem még futni és futottam egy 17:48-as időt, ami 1 perccel jobb, mint a múltkori legjobbam.

Jaj, még több ilyen jó időt szeretnék, hadd feledjem el a dolgaimat, legalább ilyenkor.

Ezt Tőlem Neked!

Most, hogy már második hónapja vagyunk együtt Kedves Naplóm, úgy gondoltam adok neked egy új ruhát. Ha tetszik, ha nem ezt hordod és kész! Ájándék, ne fikázd! Ha nem tetszik varrjál jobbat!. :D

Iron Man

A szokásos ki az anyámnak kellek még ezen a világon hangulatban telt el ez a hétvége is. Most is rendes gyomorgörcsöm van. Nem baj legalább fogyok. Nem tudom meddig bírom én ezeket a hétvégéket, főleg, hogy Kriszti elutazik a barátjával jövőhétvégén. Nehéz megbirkózni a gondolattal. De ez az élet „rendje”, el kell fogadni, mást úgy sem tudok tenni. (ezt a közhelyes szart!) Majd az idő megoldja. Megoldja de mennyi idő alatt, és ez idő alatt hány régi, jó kapcsolatomat ronthatom el emiatt? Próbálom lefoglalni magam, sportolok, amikor tudok.

Ma lementem megint a konditerembe és egy másik recepciós lány volt, Ő nagyon kedves és segítőkész volt. Elsőnek a félelmeimet kellett legyőznöm a futógéppel kapcsolatban. Még nem sikerült teljesen, de alakul. Kaptam egy edzéstervet pénteken az őr srác valakijétől és az alapján elkezdtem dolgozni. Kihasználtam, hogy kevesen vannak és kipróbáltam még pár gépet, hogy ne akkor kezdjek el bénázni, mikor már sokan vannak. Lent voltam úgy másfél órát és jól leizzadtam. Tetszett, megyek máskor is . :)

Amúgy a mai napom a megkönnyebbülés napja volt. Letudtam régi adósságom a cégem felé és kitöltöttem a timesheetemet. Borzalmas volt, folyamatosan nem is tudtam csinálni, közben mentem le gyúrni. Ok, az hogy így elharapódzott az az én lustaságom és hülyeségem miatt van. Útálok minden fajta adminisztrációt. Ezt csak azok értik meg akik szintén utálják. :)

Holnap tollas, remélem. Teljesen bevagyok kavarodva már, mikor van vagy nincs. Elkellene mennem gyogyóra is és fiziora is. Amióta megvizsgáltak nem voltam ezeken, pedig kellene.

ui: annyira magam alatt vagyok, hogy a szokásos hétvégi sorozatnézésekhez sincs kedvem.

Shopping

Minő meglepő ezt a bejegyzést is vasárnap írom. Teljesen ellustultam hétvégére. Szombatra egyedül maradtam, család szanaszét. Ébredés után eszembe ötlött, mi lenne ha elmennék tollaslabdát venni a Dechatlonba. Felhívtam Krisztát, ki jön e velem. Egyből indultunk is. Annyit mászkáltunk a Dechatlonba, hogy a végén majdnem elfejtettem tollaslabdát venni. Ha már ott voltunk, akkor pingpongoztunk egy jót. Utána sikerült bemennünk az összes mellette levő hipeszupergigamarketbe. A végére annyira elfáradtam, hogy alig vártam, hogy hazaérjek. Úgy látszik Kriszta nem fáradt el eléggé, mert kitalálta, hogy este még menjünk le futni. Egy kicsit elkezdett esni az eső, kezdtem örülni, hogy megúszom a futást. (Jó ez a kis képzavar. :))Nekem kb. 0 kedvem volt hozzá, de a végén lementem, és azért jól esett.
De az biztos, hogy ezért még egyszer neki is le kell jönni futni, akkor is ha nincs kedve. :D

Húha

Na most aztán nehéz helyzetben vagyok, mert vasárnap írom ezt a bejegyzést és csak egy péntek cím jelezte azt, hogy nem feledkeztem el rólad Kedves Naplóm. Csak homályos foltok vannak bennem a péntekről. Mindegy megnézem a levelezésekből, mi történt. Ja nem az a timesheet. :D

Arra biztosan emlékszem, hogy nagyon szép idő volt. Kihasználván kis szabadidőmet elmentem bomber dzsekit nézni. Találtam is, de nem tetszett egyik sem, úgyhogy nem vettem. Vissza fele a parkig meg sem álltam, ja de egy kicsit a cappucinoért. A parkban renget ember, mindenki issza be a tavaszi napsugarakat. Csatlakoztam én is hozzájuk. Jaj de jó volt. De vissza kellett mennem dolgozni, elvégre csak az ebéd időmet töltöttem itt. Az ebédet meg már előtte betoltam igen hamar. Nórától kaptam egy komplett food expresses dózist. Köszi! :D

Ahogy lenni szokott, a lazának induló nap csak bekeményedett estére. Még sikerült Dávid Brazil úti beszámolójának a közepére odaérnem. Utána össznépi Szimplázás. Mint már említettem nem nagyon szeretek ilyen helyekre járni, mert nem iszom. De most volt egy-két kollégám akikkel jól eldumáltunk. Miután kellően, csontomig cigi szagú lettem, gondoltam hazamegyek. Így is tettem, de mire hazaértem, elmúlt éjfél, és már a pénteki bejegyzésemet nem tudtam péntekre írni, pedig mindent kipróbáltam. :)

Máj fer lédi

Sokszor írom azt mostanában, hogy sok minden nem történt napközben. Ez ma is így volt, ráadásul, most a tavaszos-parkos szövegemmel sem tudom a sorokat növelni, mert nem volt szép idő.

Sikerült ma egy Sámson-Delila szituációba keverednem. Jó, majdnem olyan, nincs sex és nem vágják le a hajam és remélem túlélem. :) Asszem, ma sikerült egy rossz boltot kötnöm. Mint jó kommuna tagok, ha valakinek sok van az ebédjéből vagy nem kéri, akkor felajánlja a másiknak.

Delila megkörnyékezte egy szép adag resztelt májjal Sámsont. Sámson legalább 3 másodpercig hezitált. Nem tudott ellenállni a kísértésnek, és megígért mindent csak, hogy megkaphassa. De az amit kértek tőle, túlmutat minden elképzelésén. Főznie kell cserébe hétfőre ebédet. Sámson agya gyorsan pörögni kezdett, fellapozta memóriájában azt két receptet, amit ismer. Puding, tea. Sámson egyre sebesebben zihált, érezte csapdába került, tudta ebből nem lesz visszaút, ha csak le nem dugja az úját a torkán. De Delila, még egyszer megcsavarta a fakanalat a szívében. Nem főzhet akármit! Csak olyan alapanyagokat használhat, amit a vércsoportszerinti táplálkozás megenged a 0-s vércsoportúaknak. Nesze Sámson, ezt old meg! Mert sosem az agyaddal gondolkodsz!
Terv sok készült az óta, de egyikben sem szerepel a főzés. Sámson persze az egyszerűbb utat választaná, kifizeti inkább a májat vagy visszahívja valahova ebédre Delilát. Reméljük sikerül.

Hazafele indultam, mikor találkoztam futótársammal, (a változatosság kedvéért őt is Krisztának hívják, asszem kezd érthető lenni miért nincsenek nevek itt olyan gyakran. :)), és megbeszéltük lemegyünk futni. Örültem neki, mert én amúgy is lementem volna. A nagy buszra várás alatt elkezdtünk inkább megállóról megállóra gyalogolni, míg egyszer csak ki nem kötöttünk a Mom Parknál. Ha már ott vagyunk, bementünk, persze enni. Én nem ettem csak egy kis salátát, mégis csak futni fogunk utána. Sikerült eldumálnunk az időt és én már majd elaludtam. Megegyeztünk, ma már nincs futás, de hazafele a buszon meggondoltuk magunkat és este 11-kor lementünk még futni egyet. Hát nem volt meleg, de azért nem bántam meg. Főleg, hogy ma már 75,3-at mutatott a mérleg. :)

Smiley-mentes nap

A menetrendszerinti „huh de magam alatt vagyok” állapot kicsit előbb érkezett, pedig még nincs is hétvége. Sokszor jó, hogy monoton munkát végzek, mert lehet bambulni ki a fejből. De ilyenkor meg kifejezetten rossz, mert a kilátástalanság pixelről pixelre nagyobb, csak egyre nagyobb kétségbeesés gombócot görgetek a végén belőle. Nem tudom a kollegáim mennyit látnak ebből a kínlódásból, mert néha már elég nehéz a mindig beszélő, fűnek-fának beszóló vicces fiút játszanom. Jó, az a normális, ha az ember nem kezd el a kollégáival másképp viselkedni, mert nála éppen nem stimmel valami. De akkor is nehéz ilyenkor.

Ma még az étel kommunához sem volt kedvem. Legalábbis Lucashoz, mert nem voltam kíváncsi a hülyeségeire. :D <--ez nem smiley, nagy dé betű kettősponttal.
Úgy döntöttem kimegyek ebben a szépidőben a parkba, én és a discmanem (na jó nem az enyém). Ebben a hangulatban a legjobb Depis Mode-ot hallgatnom. Szerintem mindenkinek van egy kis titkos kertje, ahova szeret elvonulni és csak egymaga lenni. Üldögéltem egy félórát az elmaradhatatlan cappucinoval és kezdtem jobban érezni magam.

Visszamentem ebédelni, mert előző nap az őr srác este rendelt kaját nekem is és azt kajáztam. Már sokkal jobban voltam lelkileg, tényleg jót tett.

Azt ismeritek mikor két hipochonder beszélget és azt mondja a lány a fiúnak:
- Te, neked is az arcod egyik fele dagadtabb, mint a másik
- Ne, már. Juj, tényleg. Ez mi lehet?
Pár nap múlva a lány örömmel újságolja, neki elmúlt:
- Nézd, nekem teljesen eltűnt, de a tied meg mindig olyan.
- Ne már! Ne ijesztgess, hadd nézzem meg!
- Ok, lefényképezlek, csakhogy lásd.
- Úristen, tényleg, de mi lehet ez? Lehet állrákom van?

Na ezt a kis történetet nem ismerhetitek, mert ez ma játszódott le Kriszta kolléganőm (kommuna tag) és köztem. A szituáció annyira nevetséges volt, hogy könnyesre röhögtük magunkat. Azt tudni kell, hogy a hipochonder egyik ismérve, hogy nem ismeri el, hogy az, úgyhogy ne gyere azzal, hogy nem vagy az. Juj, ide már azért raktam volna egy smileyt.
Ezzel a kis közjátékkal nagyjából helyre is állt a lelki egyensúlyom.

Voltam ma futni, végre a futókapcsolatommal együtt. Most nyugis tempót határoztunk meg, az is lett, de jó volt, jól esett ez a kis mozgás. Aztán haza 24-et nézni.

Büszke voltam magamra, hogy simán kibírok heti egy részt a 24-ből. De ennek a résznek - hogy rohadjanak meg - olyan durva volt a vége, hogy már nézném a következőt. A döbbenetet gyorsan meg akartam osztani valakivel. Erre legideálisabb partner Bazso. Azonnal írtam neki, és jól kitárgyaltuk az eseményeket.

De ami a legjobban esett, hogy hiányolta az utolsó két bejegyzést innen, Kedves Naplóm.

Massage

Vigyázat csalok! Ez a bejegyzés már másnap készült. :)

Ma annyira de annyira nem történt semmi, hogy nem is tudok mit ide írni. Egy valami viszont igen. Ismét szép idő volt. Ha szép idő, akkor park, ha park, akkor cappucino, ha cappucino, akkor őőőő ide nem jutott eszembe semmi. Amióta „egyedül” vagyok, ez lépet elő a nap fénypontjává. :) Ok, nem ér fel egy orgazmussal, vagy egy jó nyújtózkodással, de azért ezt is lehet szeretni. Huh, ha holnap jó idő lesz nyújtózkodom egyet a parkban, remélem nem lesz belőle semmi baj. :)

Erről jut eszembe, nem rég megmasszíroztak, csak úgy házilag és nagyon jól esett. A viszonzáson nem nagyon gondolkodtam, mert max. cukrásztudásomat tudtam volna hasznosítani. De én nem szoktam olyan könnyen feladni az ilyen dolgokat, elkezdtem begyűjteni különféle kiadványokat ezzel kapcsolatban. Van egy dvd-m, amin talptól tetőig megmasszíroznak egy nöcit, nem rossz de annyira nem derül ki belőle, hogy mit miért kell csinálni és milyen erővel. Egyelőre a szorításommal képes vagyok egy vattacukrot percek alatt összenyomni és az lehet kevés ide. Van egy sexmasszázs könyvem is valahonnan, de mikor belenéztem milyen helyzetekben kell és mit masszírozni, akkor gyorsan tűzre dobtam, micsoda fertő! Van egy könyvem a masszázs alapjairól, ami azért már jobb, mert ott azért rendesen le van írva, mit miért kell. Na azt szépen bemagolom és utána jöhet a gyakorlat.

De még mielőtt bármiféle kontárkodásba belefogok, megmasszíroztatom magam egy profival, csakhogy érezzem milyen erőhatások hatnak rám. Egyik lány ismerősömhöz jár egy masszőr, akinek feltett szándéka a masszázson kívül, hogy szexuális örömökben is részesíti a lányt. Na de én azt találtam ki, hogy én is ott leszek és a pasi akkor nem fog próbálkozni vele és engem is meggyúrhat. Innentől már csak a hit, a remény és a szeretett marad, mert ha kitalálja, hogy engem is megdugna, akkor gyorsan elszaladok. :)

ui. kicsit megégett a kezem, mégis csak kivettem a könyvet tűzből, hátha én is egyszer keveredek ilyen helyzetbe. :D

Kazettás mangó

Jaj, de szép idő volt ma! Végre. Annyira de annyira örültem neki, már épp ideje volt, hogy a tavaszból is ízleljünk egy kicsit. Kommunánk 2/3-a a közeli parkban ebédelt, na jó csak én ettem, nekem nem kell diétáznom. :) De nagyon jó volt kint a napon, eszembe jutottak a tavalyi parkbéli ebédek. Ki kell élvezni minden ilyen lehetőséget, mert az indexen pár hónapja azt írták, hogy jön a jégkorszak. Annyira nem is mondtak hülyeséget, mert mostanában kezdik a moziban vetíteni a második részét.

Ma úgy vittem a tollas cuccomat, mintha kötelező lenne hétfőn. De hogy mennyire felesleges volt, az beérkezésem után hamar kiderült, ugyanis ma elmaradt. Persze ezt kb. 2 hete tudom, de hát ha hétfő, akkor tollas. Aztán gyorsan próbáltam magamnak megmagyarázni, hogy nem baj hogy hoztam, mert ma kellene gyogyóra is mennem, de nem tudtam eljönni időben a melóhelyről, így az is elmaradt.

WARNING! Mangó veszély. Szerintem ma ettem életemben először mangót, furcsa volt. Jó, nekem csak a magja jutott, de az sem volt rossz. :D :D Az biztos, hogyha ezentúl bárhol mangót eszek, viszek magammal 5 méter fogselymet és titánium ötvözet fogpiszkálót. Első harapásom után szabályosan besubásodott a fogsorom, az a sok rost mintha erre lenne kitermesztve benne. A délutáni programom meg is volt ezután, fogvájás amíg a fogsorom bírja. Valószínű, ha bennégek valahol és a fogsorommal azonosítanak, biztos találnak még egy-két mangószálat a fogaim között. De finom volt, köszi. :)

Este nagyon mozoghatnékom volt és kitaláltam lemegyek futni. Futókapcsolatom ma nem ért rá, meg amúgy sem találta még megfelelőnek a körülményeket. Mindegy, mp3 lejátszó fülbe, két pulcsi, orkándzseki, azt’ hadd szóljon. Ja nadrág és cipő is volt rajtam. Elterveztem, hogy szép nyugiban futok, semmi hajtás, elvégre most kezdem az idényt. De a táv negyedénél úgy éreztem, hogy menne gyorsabban is, aztán úgy elkezdtem futni, mint Forest Gump, hazáig meg sem álltam. Nagyon jó időt futottam, szerintem ez bőven verte a tavalyi „csúcsformában” futott időmet. Na majd holnap reggel kiderül, mennyire érte meg. Ne aggódj, megírom neked Kedves Naplóm, valószínű a kezemet még tudom majd mozgatni. :D

Sör Has, Pizza Hát, Pall Mell

Elmentem ma a konditermet megnézni szemben a házunkkal, azt tervezem ide fogok járni majd. Unalmas perceimet izomnövelésre fordítom. :) A terv része az is volt, hogy már ma lemegyek és neki látok, de az a recepciós lány kicsit lekezelőnek tűnt nekem és ez elkedvtelenített. Szerencsére a falra kirakott képekből kiderült, hogy még vagy 8 recepciós van még itt.

Siettem vissza, mert Forma 1 nélkül nem hétvége a hétvége. Már a futam a vége felé járt, mikor egyik leghűségesebb olvasóm, Andi, felhívott, hogy nem megy a számítógépe. Hát telefonon nem nagyon ment a javítás és mivel nem messze lakik tőlem elmentem hozzá „megszerelni”. Azt ugye mondanom sem kell, hogy valami piti dolog miatt nem ment, hamar rendbe hoztam, de ha már ott voltam beszélgettünk, mert személyesen rég találkoztunk. Sokat változtunk, mióta utoljára találkoztunk. ;)

Vissza haza, óriási lendülettel elhatároztam, hogy kitöltöm az elmaradt timesheetemet, de ebből eddig meg csak az elhatározásig jutottam. Na majd most! :)

Saturday Night Fever

Ez a szombatom is a szokásos szétunom magam, forma1, sorozatok, háromszöggel indult. De délután átmentem Tomihoz, mert amióta szakított a barátnőjével, azóta alig találkozunk. Végre kidumázhattuk magunkat. Volt miről beszélgetnünk. :)

Estére lett egy kis program szervezve a JAM PUB-ba. Mikor odaértünk, még élőzene volt. Egy nagyon jó kis zenekar nyomta a funkys, acid jazzes slágereket, többségében Jamiroquai-t. Ne ez bőségesen elég volt nekem ahhoz, hogy hamar jól érezzem magam. A tömeg egyre csak gyűlt, mire a dj-k elkezdték a műsort, már mozogni is alig lehetett. Nem messze állt mellettem egy lány, aki nagyon ismerős volt valahonnan, pár perc gondolkodás után rájöttem, hogy Ő már simogatta a hátam a fizioterápián nem is egyszer. :) De nem voltunk egy súlycsoport, úgyhogy nem mentem oda hozzá, pedig ez jó kis közös téma lett volna. :) Másrészt, ha nem vagyok fekete feszülős pólóban, nem vagyok természetellenesen barna és nem vagyok kigyúrva, akkor ilyen helyen nem sok esély van arra, hogy bárki is szóba álljon velem.

Volt velünk egy lány, aki mindenáron azt szerette volna, ha Ő veszi el a szüzességem, alkohol terén. Nem tudott napirendre térni a felett, hogy nem iszom és hogy még életemben nem voltam részeg. Elmondtam Neki, hogy igazából attól félek, hogy lerészegedem és egyszer csak kitör belőlem 37 év vissza fojtott agressziója és megverek mindenkit, és persze, mint Dr. Jekyll és Mr. Hyde élném az életemet ezek után. Nem biztos, hogy érdemes a szellemet kiengedni a palackból. :) Jó, azt azért hozza teszem, hogy az ottani alkoholból jó pár pohárral meg kellett volna innom állítólag, mert az italt egyedül a neve emlékeztette az eredetire. Egyedül a felszolgálók nem voltak szimpatikusak, a jattra, amit ők kevésnek ítéltek, olyan sértődött arcot vágtak, hogy az ember később már fizetni is alig mert.

Ami még tanulság, drága mulatság az agglegény élet. Főleg, ha az ember egyszerre több lányba is szerelmes. ;) <-- ez nem én vagyok. :)

Lonely Hearts Club

Jó volt ez a mai nap, ismét könnyűnek indult a melóhelyen, de a végére csak bedurvult. Azért sikerült megcsinálnom mindent, amit kellett, remélem. :)

Este elmentem a kollégáimmal egy jó füstös csocsós helyre, de itt sem tudtam felvenni ritmust a társasággal. Mondjuk, ezért nem fogok elkezdeni inni, hogy ilyenkor jókat beszélgessünk. :)

Elbeszélgettem egy-két sráccal, akik vagy most éppen vagy régebben voltak hasonló helyzetben nő ügyekben. A végkövetkeztetés: aludd át a hétvégéket ilyenkor, kezdj el Eiffel-tornyot építeni gyufából. A lényeg, hogy valamivel lefoglald magad. Persze ez a fajta gyógymód csak a vegetálást segíti elő, jobb nem lesz. :)

Hamar eljöttem a mulatságból, nem voltam nagyon ott fejben. A csocsónál meg nálam profibbak nyomták, ott meg labdába se rúghattam. Otthon próbáltam kedves lenni a nyulakkal, gondoltam kiengedem őket egy kicsit a ketrecből, hadd szaladgáljanak. Szegénykék nagyon meg voltak ijedve és mikor ki akartam venni az egyiket, elég korrekt módon összekarmolta a kezemet. Közben még az akváriumban is megdöglött az egyik hal, már kezdtem magam úgy érezni, mint Ace Ventura ezzel a sok állattal. :)

AB0

Ma a kedvenc zeneszámom volt, Ákostól a Be lettél oltva. Megtörtént a szuri, még fáj egy kicsit a helye. A veszély elmúlt, nem lett tőle bajom. :) Egy viszont nagyon zavart, hogy bevittem vargabélest és nem mertem enni belőle, mert tojást 3 napig nem ehetek. De azért az egyiket sikerült becserélnem egy fél kelkáposzta-főzelék, fasírt kombóra. Sokszor bebizonyosodott már életemben, hogy képes vagyok a félelmeimet legyőzni, most ezt tettem. Nem bírtam ki és ettem én is a vargabélesből. Ha már ez a blogom címe, akkor érezzük át a lényegét. :)

Ismét könnyűre sikerült a mai nap is a melóhelyen. Arra jó volt ez a kis lightos nap, hogy végre eláshassam magam a vércsoport szerinti étkezés rejtelmeibe. Olvastam egy táblázatot, amiben le van írva, Én, mint A-s vércsoportú mit ehetek, mit nem ajánlanak. Teljesen le voltam döbbenve, mennyire át kell reformálnom a napi étkezésem. Nehéz erre az egyik napról a másikra áttérni, de megpróbálom. Nem tudom a szervezetem hogy fog reagálni rá, de le kell mondjak ezentúl a bölényhúsról, az óriás lapos halról és végül ami a legfájóbb, a macskamenta gyógyteáról. Kicsit szürke lesz ezután az étrendem, de az egészségem megér ennyit. :)

Ma találkoztam egy barátommal, dumázgattunk és elmentünk moziba. Megnéztük az „Azt beszélik” c. filmet. Jól beültünk erre a kis romantikus filmre, azt gondoltam vígjáték lesz inkább és a romantikus szál csak mellékes. Hát nem. Mindegy, ettől még nem jöttünk ki a moziból kéz a kézben. :) Közepesre osztályoztam, jóindulattal. Mármint a filmet. :)

SzerVas

ŐŐŐ ma milyen nap is van? Szerda vagy vasárnap? Teljesen meg vagyok borulva, totál hétvégi hangulatom van.
A mai nap az evésről szólt, ismét. :) Erről jut eszembe egy iszonyat rossz vicc, talán még gyerekkoromban hallottam:
Miért bujkál a zsemle az utcán?
Mert körözött.
Na ma olyan de olyan finom körözöttet csinált Kriszti, hogy egyszerűen nem bírtam abbahagyni az evést. Volt is utána lelkiismeret furdalásom.

Nem szeretek biciklizni, de tavaly ősszel vettem egyet, mert ha lemegyek a gyerekekkel bicajozni, akkor legyen nekem is. Ma elővettem a tárolóból és Erikkel lementem egy órácskára, azért még hideg volt, de jót szórakoztunk.

Mire feljöttünk, Kriszti ismét csodát alkotott, vargabélest. Így nem lehet fogyókúrázni! Remélem lesz itthon üres edény amivel tudok bevinni a kommunának, mert ezt már nagyon vártuk. :D

Holnap korán be kell érnem, mert kapok oltást influenza ellen, remélem nem leszek beteg tőle, :) főleg, hogy most olvastam az indexen, hogy valahol jól elszúrtak egy gyógyszerkísérletet és az intenzíven vannak a tesztalanyok. Na azért nekem se kell a szomszédba mennem egy kis hipochondriáért. :)

A virágnak megtiltani nem lehet

Ahhoz képest, hogy ma kedd volt, tisztára pénteki hangulatom volt. A holnapi pihi teljesen megborította a mai bioritmusomat. A munka is eléggé könnyedre sikerült. Ma ismét ellátogattam a Szabó Ervin könyvtárba, elkísértem az egyik kolleginát, Ő az egyik tagja háromfős ételkommunánknak. Estére persze bejött egy-két meló, de az sem volt túl sok. Eldumálgattam az őr sráccal bent még egy kicsit. Éppen mikor indultam volna haza, megtalált egy kollégám, hogy csináljak egy vicces utalványt egy másik kolléga részére.

Azt vettem észre, hogy ha ilyen dolgokról van szó mindig engem találnak meg. Persze nem baj szeretek segíteni másoknak, de már volt olyan karácsony, hogy a céges ajándékozásnál 3 ember ajándékát is én csináltam. :) Mondjuk ezt az utalvány pár perc alatt lerendeztem.

Aztán úgy alakult, hogy elmentem a többiekkel egy kis beszélgetős buliba, legalábbis amíg ott voltam, még csak az volt. :) Néha sajnálom, hogy egyáltalán nem iszom alkoholt, mert egy idő után képtelen vagyok azonosulni a többiekkel, és csak ott vagyok és téblábolok.

Amúgy ez az átlagos nap csak látszatra volt az, bennem sok minden lezajlódott, mondanom se kell kivel kapcsolatban. Kedves Naplóm, te vagy a tanúm rá, hogy számtalanszor megfogadtam, hogy lerendezem ezt a témát és nem írok többet róla. De azért hoztalak létre, hogy leírjam mi foglalkoztat, mi nyomja a lelkem.

Atti, drága brada, kérdezi mindig, hogy vagyok. Én azt mondom neki általában, hogy jól. Persze ő ezt a Lánnyal kapcsolatban kérdezi, mire én azt válaszoltam neki, ha a egy embernek levágják a lábát és mondjuk 2 év múlva megkérdezik tőle hogy van, azt fogja mondani, hogy jól. Megszokta, azon kívül minden rendben. Na nálam is kb. ez a helyzet, azon kívül minden rendben.

Most éppen a Depeche Mode-tól hallgatom a My Secret Garden c. számot. Régi, de tetszik.

Heti egy

Igen, nekem kevés a heti egy! Nem tudom hány embernek elég, de nekem nem. 37 éves leszek és szükségem van rá, hetente akár többször is, ez szerintem természetes. Jó, tudom, dolgozunk egésznap, este már nem mindenkinek van rá energiája, de ha nem is minden nap, de legalább hetente többször lehetne. Na de ha már hetente egyszer, az legalább legyen jó! Általában 1 óra, de ha minden jó, akkor akár 2 órát is tarthat. Beleadok mindent, de persze sok függ a partnertől, mert én hiába dolgozom ki a lelkem is, ha ő csak néha elereszt egy nyögést és úgy tesz, mintha ott lenne. Azt szeretem, ha utána menni alig bírok és csak a zuhany vízsugara hozza vissza az energiám. A mai ilyen volt, végre. Mostanában megfordult a fejemben, hogy akkor más lehetőségek után is nézek, szükségem van rá. Persze az ilyen dolgokhoz azért már pénz is kell, de szerintem megéri. De bárki bármit mond, igenis a tollas jó játék, de a heti egy az kevés!

Ordinary Day

Ma gyakorlatilag a tollason kívül semmi említésre méltó nem történt. Ja, nem mentem gyogyora és fiziora. Már rutinos vagyok, úgyhogy tegezhetem őket. :)
Vittem be a kommunánknak rakott krumplit. Nyami-nyami, nagyon finom volt, Kriszti főzte és annyit csomagolt, hogy holnapra is az lesz az ebéd. Ez így legalább költség-hatékony. Mint az köztudott, nem ez volt a világ legjobb rakott krumplija, az még csak ígéret, bár ígérgetni mindig lehet. Remélem ezzel ösztönzöm a készítőjét, csak ne ezen a héten lécci. :D A kávé az legyen kávé. Vettem bentre minőségi kávét, :) ha már az ebéd utáni rituáléhoz hozzátartozik a habos kávé, akkor az nem baj ha finomabb, mint eddig volt.

Ezen a héten találkozom elvileg egy barátommal és elmegyünk dumázni. Na erről jut eszembe, hétvégén elutazik a család, tök egyedül leszek. Hmm, mégsem, a nyulak itt lesznek, vigyázni kell rájuk. Ma Erik valamilyen ok folytán kitalálta, hogy én jobban szeretem a nyulakat, mint Őt. Ezt nem is tudom honnan szedte, simán elfér a ketrecben. :D
- Na jól van nyuszikáim menjünk aludni. Erik te meg ne forgolódj a ketrecben, mert hangos!

Ikrek vs. Rák

Ja de várom már holnapi napot, legalább történik valami. Ma itthon voltam egész nap, Dóri lányom beteg és így nagyon nem is mehettünk volna sehova. Néztem ma Forma 1-et, jó volt, tetszett. Elhatároztam, hogy ma sportnapot tartok. Elővettem a súlyzókat a tárolóból és bevittem a lakásba. Na ezzel vége is lett a sportnapnak, azért nem szabad nagyon durván elkezdeni, még a végén valami bajom lesz. :) Ha viszont már bent voltak, persze használtam egy kicsit. Az baj, hogy a konditeremben a diákigazolvánnyal majdnem fele áron lehet gyúrni. Nekem meg persze nincs ilyenem, ezért lehet, hogy nekem duplán kellene járnom, hogy ár-érték arányba jó legyek. :) Addig is, mint a sitten a vízzel feltöltött kolás üvegekkel, én is itthon unalmamban elkezdek súlyzózni és felüléseket végezni.

Szokásos hétvégi filmnézéseim elmaradtak, nagy részét hét közben megnéztem. Viszont ma unalmamban a Randivonalat nézegettem, megint kaptam egy lánytól levelet, de valahogy nem az én esetem külsőre, amúgy a dumája jó volt.

Régebben beszéltem a Lánnyal és azt mondta, hogy amúgy sem illenénk össze, mert Ő Rák én meg Ikrek vagyok. Na ezen csodálkoztam, mert rohadtul nem érdekel a horoszkóp és igazából nem is hiszek benne, főleg a napi szintre lebontott magyarázatokban. Nem tudom mit jelent a nem illünk össze, mert láttam már nagyon összeillő párokat is évek múltán szétválni. Mennyi idő után kell valakikre azt mondani, igen ők összeillenek? Az érdekes az egészben hogy Kriszti is Rák és pár évig nagyon összeilletünk. :) De a legérdekesebb az, hogy a Randivonalon az a lány, akinek írtam eddig, az is Rák és rájöttem, hogy azok a csajok, akik itt kép alapján szimpatikusak azok is ebben a jegyben születtek. Na ez érdekes, ezek szerint én vonzódom azokhoz, akikkel nem férhetek össze. :)

Holnap elvileg gyógytorna, fizioterápia, tollas. Na ebből kíváncsi vagyok mi fog összejönni, mert elvileg mindegyikre szeretnék eljutni.

Arsenal

Tegnap a buszon találkoztam egy régi ismerősömmel, aki vonatszimulátor rajongó. Azt gondoltam, hogy ilyen játékok gyártása csak pénzmosás. De, mint kiderült tényleg vannak emberek, akiket érdekel. Titkos vágya, hogy letegye a villamos jogsit. Amúgy a srác egy nagyon tehetséges ékszerkészítő. Hogy mik vannak?!

Van aki a vonatokat szereti, van aki a fegyvereket. Nekem is tetszenek a fegyverek, mégis csak fiúból vagyok. De van, akinek még jobban tetszenek, mint nekem. Ő nem más, mint rég nem látott unokatesóm. Sikerült ma találkoznom vele, és a megmutatta a kis kedveskéit. Azt már tudom, ha kitör 3. világháború, akkor felé szaladok, valami csak jutna nekem, vagy a fióknyi késből, vagy tömegoszlató gumibotokból, vagy a számtalan lőfegyverből. Nem kell megijedni, mindegyik engedéllyel van. De attól még ez az ember eszelős :D Nem tudtam a lakás olyan pontjára elmenni, ahol legalább egy baseballütő ne lett volna. Fő a biztonság. Azért így élőben megfogni egy pisztolyt az már nekem félelmetes volt és rohadt nehéz. :)

Miután bemutatta szíve csücskeit, elmentünk egy vendéglőbe dumázni. Ő is mostanában vált el. Ahogy beszélt a történetéről, rá kellett jönnöm, hogy tényleg nincs új a nap alatt.

Jó ez a március. Kezdődnek a jó kis sportesemény sorozatok. Forma 1, és itthon a Hungarian Bowl, amerikai futball bajnokság. Egyszer megbeszéltem egy lánnyal, hogy kimegyünk együtt egy meccsre, remélem nem felejtette el. :) Azt kell mondjam, hogy anno segédkeztem egy alakuló csapat kezdeti lépéseinél, arculatot varázsoltam nekik. És most láttam, hogy már kész csapattá verbuválódtak, persze az eredeti arculati elemekből nem sokat tartottak meg mára, de az a szakma már csak ilyen :D Ők a Szolnok Soldiers. Nyomon fogom követni a pályafutásukat, mégis csak ott bábáskodtam, mikor már kint volt a feje. :)

Ha már a sportnál tartunk, megcsináltam ma 20 fekvőtámaszt, persze nem egyben. :) Ha holnap nem írnék neked Kedves Naplóm, az azért lesz mert nem bírom felemelni a karomat. :)

Thelma & Louise

Voltam ma a reumatológián 12:12-re. Persze, hogy nem akkor hívtak be, de nem kellett sokat várnom. Állítólag javult a gerincem, de még nem tökéletes. Kaptam még 6 kezelést a fizioterápiára. JEJEJE!! :) Gyertek csak lányok és masszírozzátok a hátam!

Doki után vissza dolgozni. Nem volt sok munkám szerencsére, úgyhogy azokat megcsináltam. De milyen nehezen, atyaúristen! :) Tipikus péntek volt már a cégnél, délutánra elment a munkakedv haza.

Jön a hétvége, ajaj. Családdal, Forma 1-el, unokatesóval, nyulakkal, Lány nélkül.

Na asszem eljött az idő, Kedves Naplóm, hogy fotókat is felrakjak, kérlek, fogadd szeretettel két új családtagunk képét.
Íme Lujza és Emma.

Szerelem?

Attól még, hogy ilyen szép havas, nyálkás, gusztustalan időnk van, attól még itt a tavasz. De szép is! Már előre féltem a tavasztól, mi jöhet. Erre azért nem számítottam, persze a tavasznak semmi köze sincs hozzá. Hazajöttem és az egyik falilámpa szétesett. Gondoltam rá, hogy megcsinálom, de rájöttem, hogy ezt nem szerelem meg, inkább veszek helyette egy másikat, főleg a kézügyességemet ismerve. :)

Ma annyira de annyira nem történt semmi, hogy csak na. Na jó, feliratkoztam influenza elleni védőoltásra. Ledaráltam minden munkám, mert holnap reuamatlógiára kell mennem napközben. A hátam sokat javult, de még nem az igazi. Egyre inkább erősödik a gondolat bennem, hogy elkezdek járni gyúrni. Egyrészt, mert gyenge vagyok, másrészt, mert a fogyózásomhoz jól jön. Igaz pont pár perce kaptam egy fogyókúrás módszert, amit jövő héten kipróbálok.

Már megint a Sors keze van a dolgokban. A legváratlanabb helyen összefutottam Vele. Furcsa helyzet ez, azt vettem észre, hogy nem tudunk haragudni egymásra, bármennyire szeretnénk. Legalább is Én nem tudok. :) Azért inkább ez az állapot legyen, mint a rideg közömbösség. Persze szóban átbeszélni az eseményeket azért kicsit más, mint a virtuális világban. A témát nem nagyon feszegettük, de a lényeg, hogy sértőnek találta a feltételezésem. Az biztos, hogy több sms-t már nem írok Neki. :D

Ja és kicsit megkésve, de boldog Nőnapot mindenkinek. Mert ugye ma ezért is megkaptam a magamét. :D

Népi megfigyelés

Azt vettem észre, hogy a nyulak erkélyről leugrás útján szaporodnak. Ma hazajöttem és már két nyúl volt a lakásban. Aranyosak nagyon, gyerekek most örülnek.

Twist Olivér

Nem igazán vagyok tisztában a pontos történettel, de ha jól tudom a címben szereplő srác nem a tánctudásáról kapta a nevét. Van „némi” hasonlóság köztünk, és most nem a tolvajtudására gondolok. Mind kettőnknek eléggé rázós gyerekkora volt. Ez pusztán csak azért jutott eszembe, mert mostanában nem viszek ebédet a munkahelyemre ;) és az elmúlt pár napban elkezdtem a maradékokat enni. :) Na azért nem a szemetesből, lecsapok rá még előtte. :)

De sajnos ez a helyzet régen beforrt sebeket szaggatott fel. Annyi minden negatívum történt már az életemben, hogy ha elmennék egy hipnotizőrhöz és hipnotizálna, félnék, hogy ha azt a sok rosszat meghallja, felköti magát és nem lenne senki aki visszahozzon. :) Talán ezért van az, hogy a gyerkőceink azért rendesen el vannak látva minden földi jóval. Szerintem nincs okuk panaszra, szerintük biztos van. :)

A mai napom amúgy a kínkeserves munkára hangolódás jegyében telt, megcsináltam mindent amit kellett, de nagyon nehezemre esett. Nem szeretek haragban lenni senkivel, de a tanmesém rosszul érintett Valakit. Szar volt úgy dolgozni, hogy közben meg ezen rágódtam, de nem azért mert azóta másképpen gondolom, amit ott leírtam, mert igazából azok nem is lettek megválaszolva. Csak az a tudat, hogy ilyen hideg lett a légkör köztünk. Nyílván a skype világában ezeket amúgy sem túl egyszerű megbeszélni, főleg ha lemaradok egy-két üzenetről. :)

És végezetül, ezúton szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik az elmúlt pár napban etettek! :D

Lehull a lepel

Többen kérdezték, hogy hívják a Lányt és miért nincsenek nevesítve a környezetmeben élő emberek. Ha csak ez a baj akkor eleget teszek a kérésnek.
Neveket akartatok, akkor tessék! :)
Ági, Nóra, Dóra, Eszter, Krisztina, Éva, Péter, Attila, Tamás, Tibor, Judit, Zsolt, Petra, Tímea, Viktor, Andrea, Ottó, Dávid, István, Károly, Móni, Gyöngyi, Ilona, Katalin, Margit, Orsolya, Zoltán, Bálint, Zsuzsa, Sára, András, Bence, Rita, Réka, Ivett, Edina és még valahány név a naptárban...

Ezekből egy név akár több embert is takarhat, osszátok be magatoknak! :D

A nap bölcsessége

Ne egyél meg éjjel 4 harapásra egy sajtos-tejfölös lángost, mert rohadtul begörcsöl a beled.

És erre magamtól jöttem rá! :)

In memoriam Nokedli

Pár bejegyzéssel ezelőtt írtam a nyulunkról, Nokedliről. Sajnos ma baleset következtében elhunyt. A bűvész végleg elvarázsolta...

Kriszti hívott telefonon, sírva. Nagyon megijedtem, mert nem tudtam miért sír, egyből a gyerekek jutottak eszembe, hogy valami komoly baja lett valamelyiküknek. Szőrnyű volt az a pár másodperc, remélem több ilyet nem kell átélnem. Persze ebben a helyzetben, kicsit helytelen ilyet leírni, de megkönnyebbültem, mikor kiderült, hogy nem róluk van szó. De így is kellett vagy fél óra, hogy feldolgozzam az egészet. Nem tudom a gyerköcök, hogy reagálnak rá, de sajnos Krisztire hárul ez a hálátlan feladat, hogy közölje velük a hírt.

Válasz

Ma több minden megválaszolásra került.
Egyik a Randivonalon. Válaszolt a lány, kedves, aranyos, de ahogy olvastam, milyen partnerre vágyik a jellemzésnél, szerintem véletlenül kihagyta, hogy 3 gyerekes volt feleséggel együtt élő, kevésbé sportos alkatú férfit keres. Legközelebb figyelmesebben töltse ki azt a formot! :D

A másik, mondanom se kell… Nem tudom olvasta-e a tegnapi bejegyzésem, de szerintem igen. :) Legalábbis a viselkedéséből erre következtetek, már amennyi a nem köszönésből következik, akár az is lehet, hogy nem olvasta. :)

First Contact

A szokásos hétfői munkakedvvel kezdtem, ami jónak számít. De hamar lehangolódtam. A tanmese ennek kapcsán íródott, kissé feldúlva és természetesen egyoldalúan. Na ilyen jó hangulatban dolgozgattam ma, és munka volt bőven. Sőt annyi, hogy még a tegnap biztosnak hitt gyógytornára sem tudtam elmenni.

Könnyen elhalasztottam a tornát, mert tudtam, hogy ma viszont a tollas biztos!!! :) Nagyon jót játszottam, igaz mindig vesztettem, de így is élvezetes volt. Általában engem nem érdekel az eredmény semmilyen sportban, ha pusztán hobbi szintű időtöltésről van szó. Na de ha tét mecss!!! Akkor ha valami nem sikerül, elzöldülök, megnövök 2 és fél méterre, leszakad a pólóm és kinövöm a nadrágom, onnantól lehet félni. :)

Már sok mindent megfogadtam itt a bogban, legtöbbet a Lánnyal kapcsolatban, de ahogy visszatekintek, kb. semmit nem tartottam be. Na ez éppen így van a Randivonallal is. Ígérgettem magamnak, már sokszor, hogy én bizony nem írok majd senkinek. Ma ez a fogadalmam is megdőlt. Azért nem ilyen ömlengő hülyeséget írtam, csak úgy valamit. Minimális esélyt látok arra, hogy visszaír, de tök mindegy, ezen is túl vagyok írtam végre valakinek. Azt azért látom előre, hogy minél több időt töltök „egyedül”, a lányok egyre szebbek lesznek. :)

Tanmese

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Kerekerdő. Itt éltek boldogan a mesebeli figurák. Míg nem egy szép nap a mezőn összetalálkozott Jancsi Piroskával. Jancsi egyből szerelmes lett, és ezt Piroska tudtára is adta. Mivel Piroska együtt élt már jó pár hónapja a Vadásszal, szó sem lehetett köztük semmiről sem. Jancsinak is ott volt Hófehérke és a három törpe, de a történetben igazából már csak a törpéknek van szerepe.

Teltek múltak a napok és egyre többet beszélgettek, érezhetően Piroskát sem hagyta hidegen a bejelentés, de Ő a Vadász nyújtotta biztonságot választotta, bár döntenie nem is kellett, Jancsi nem nyújtott Neki alternatívát, itt jönnek a képbe a törpék. Persze Jancsi többször is próbálkozott, de mindig csak a „jóban vagyunk” státuszig jutott.

Lehet Jancsinak voltak más elképzelései a kapcsolatukról, még ha nem is kölcsönös érzelmekről volt szó, még is többet várt, mint amit Piroska nyújtott. Nem gigantikus dolgokra kell gondolni, csak ilyen egyszerűre, mint pl. a köszönés, vagy az üzenetekre válaszolás.
Jancsinak feltűnt, hogy Piroska csak akkor keresi Őt, ha éppen unatkozik, vagy vinnie kell a kosárkáját. De Jancsi, hagyta, mert addig is találkozhat vele. Szegény pára!

Piroska sokszor akaratlanul megbántotta Jancsit, viccelődve az érzelmeivel, de a szerelem mindent elhomályosít, ezt is „megbocsátotta” Neki. De sajnos Jancsi olyan állapotba került amiből nem nagyon tudott kikeveredni, pedig szeretett volna. Fájt neki, hogy Piroska úgy viselkedett vele, mint egy unaloműző partnerrel, fájt neki az, hogy este hazamegy a Vadászhoz és élik „boldog” életüket.

Mivel ez egy tanmese, ezért álljon itt ennek a tanulsága:
Hülye vagy Jancsi!

Kísért a múlt

Juj de sokáig aludtam ma végre! Mára nem terveztünk semmilyen programot de nem is baj, mert ez a hóesés tuti keresztül húzta volna a tervünket. Gyerkőcök lementek szánkózni, de nem sokáig bírták.

Kitalálták, mi lenne ha csinálnék nekik pudingot. Nem ellenkeztem, mert tanult szakmám szerint cukrász vagyok. Nem rettenek meg holmi pudingkészítéstől. Na jó, mást nem is tudok csinálni :) Cukrászként nem sokat dolgoztam, talán másfél évet összesen. Kb. arra volt jó, mint a katonaság. Most tök jó történeteket mesélhetnék róla, mert az én szaktudásomhoz sok érdekes történet kapcsolódik. :D Ízelítőnek csak annyit mondanék, mikor összekeveretem a recepteket és a madártej receptjéből csináltam somlói galuskát. Az állaga nem volt az a tökéletes, de ízben nem volt rossz. :D

- Jaj, Te tényleg cukrász vagy? Akkor biztos sok finom süteményt tudsz csinálni! De akkor palacsintát is tudsz, nem?
- Nem, nem tudok egyetlen egy finom süteményt sem csinálni, és palacsintát meg a szakácsok csinálnak, nem a cukrászok. :)

Mission Complete: Puding a hasban, mindenki nagy örömére. Megpróbálok megmenteni egy keveset kommunánk részére, bár ha így fogy akkor inkább Mission Impossible.

A holnapi napom kicsit kérdéses hogyan fog telni. A munka biztos, a gyógytorna biztos. De nagy bánatomra a tollas egyáltalán nem biztos. Már több oka is van amiért kérdéses a dolog. Egyik, a hátam hogy bírná, mert bármennyire kezelgettek, a múltkor 20 percet álltam a buszon és most megint fáj. A másik, hogy nem fizettem be, mert nem mertem elrontani a kezelést a tollassal és így már lehet bele se férek a csapatba, ha esetleg mennék. Mindegy, cuccot viszek, maximum sírva tudomásul veszem, hogy már a tollas csapatnak sem kellek. :)

Történelmi pillanat, miközben itt ülök a gépnél, végig hallgattam Craig David legutóbbi lemezét, ez még egyszer sem sikerült egyhuzamban. :)

Azért ez a hétvégém sem telhet el Lost és 24 nélkül. El sem hiszem a múltkor mi történt velem. Elaludtam a 24 alatt. Kérlek bocsájtsátok meg, igérem többet ilyen nem fordul elő. Érdekes dolgot vettem észre, néztem a Wanted egyik részét amiben egy orosz, 15 éves összevert prosti volt akit a gonosz gazdag bűnöző sexrabszolgaként tartott fogva. Ez még annyira nem is lenne érdekes, ha a 24-ben nem ugyan ez a lány játszott volna, ugyanilyen szerepben, jó, kevésbé volt összeverve. Asszem ma megkapja az Oscart, a legjobb, összevert kurvát játszó színésznőjét. :)

Egerek és emberek

Megfogadtam, hogy jó kisfiú leszek és nem hergelem magam bele semmilyen hülyeségbe. Igenis képes vagyok normálisan is megélni egy hétvégét. :)

A mai napi családi program: kisállat kiállítás. Na ez az ami annyira nem vonz. Alapból irtózom a rágcsálóktól, talán még Miki Egeret tudom elviselni. Már csak az kellett volna még, hogy utána beülünk valahova jó kis halászlét enni, utána meg egy kis pacal. Pfujjjj! Broaf!
Azért a kisállatból most kijut itthon is. Dóri lányom kapott egy nyulat, aki most itt él velünk (mármint a nyúl), rendesen feladva a leckét a családnak, nézni éppen melyik bútort akarja megrágni mikor szabadon van. Tudtommal csak ideiglenes családtag, bár nem tudom mit terveltek ki a hátam mögött.

Így én nem mentem a kiállításra. Jobb programot találtam magamnak. Nem, nem timesheet töltés, pedig az is érdekes. Kriszti notebookját újra telepítettem, ezzel el is voltam estig. Közben majdnem bealudtam, de nem lehetett, mert állandón „tovább” gombot kellett nyomkodni, tisztára mint a Lostban. :) Szerencsére a műanyagipar remeke, Booster kisegített és ébren átvészeltem az installálást.

Próbáltam nem agyalni a Lányról, de kevés sikerrel ment. Mivel fogadalmam volt erre a hétvégére, erőt vettem magamon és elhesegettem a meddő gondolataimat. Szerelmi bánatomat evésbe fojtottam. Nem baj, majd manipulálom a mérlegelést. Hehe! Már meg van a módszer: reggel, pisi, hányás és beöntés után biztos keveset fog mutatni. :)

A péntek megmentve!

A péntekem igen dolgosan telt, nem is baj, addig legalább csak kicsit agyaltam. :) Sikerült pár szót váltanom Vele, lenyugodtam. :)

Az unokatesómmal nem sikerült a találkozó a sok munkám miatt. Megbeszéltük, hogy jövöhéten csütörtökön találkozunk, a lőtéren. Elég bizzar hely megbeszélni a családi problémainkat, de aztán lehet nem is baj ha fegyver van a közelben. :)

Már éppen kezdtem beletörődni, hogy a heti elfogalatsági terv nem jön össze, mikor régi szeretett kollégám Bazso, fel nem ajánlotta, hogy tartsak velük biliárdozni. Elfogadtam az invitálást és egy jó kis cigifüstös dartsos-csocsós-biliárdos helyre vitt el. A csocsóban nem remekeltem, bezzeg a biliárdban sem. De jól éreztem magam és az a lényeg.

Persze kicsit kuncogtam magamban, mikor a társaságban arról beszéltek, hogy ki hány éves és vártam mikor kérdezik meg tőlem is. Mivel amióta az eszemet tudom mindig fiatalabbnak néznek, mint amennyi vagyok, ezért előre tudtam milyen reakciók lesznek. A szokásos. Ne már! Simán letgadhatnál egy tizest! Micsoda? Neked van 3 gyereked? stb... :) Ilyenkor néha eszembe jut, mikor leszerletem a katonaságtól és elmentem tv-t venni hitelre és az eladó a szemebe röhögve mondta, hogy hitelt csak olyan vehet fel aki már volt katona és én még attól messze vagyok.
De a legjobb ilyen sztorim az már akkor volt mikor a lányaim kb. másfél évesek lehettek. Otthon vagyok, csengetnek. A lezárt folyosó rácsos ajtaján flegmán benyló igazolványát lengető National Nederlanden ügynök megkérdezte: - Helló, szüleid itthon vannak? :) Közben egyik lányom oda szaladt hozzám és mondtam, hogy én vagyok a szülő. :D

Ja,azt nem is írtam még, hogy regisztráltam magam a Nők Lapja Café társkeresőjében is. Na itt volt egy lány aki még tetszett is a fényképről, de elfelejtettem a nevét és azóta nem talalálom. :) Na de azért itt is megtalált egy olyan Nő, hogy nem értem mit akar tőlem. Úgy néznék ki mellette mintha a fia lennék.

Bónusz este

Csütörtök este együtt vacsoráztam pár régi és jelenlegi kollégámmal. Jól éreztem magam, egyrészt a társaság miatt, másrészt meg addig sem agyaltam semmin. Ezt például nem terveztem erre a hétre, de ha visszagondolok, akkor eddig minden találkozó összejött. Ilyen sem nagyon volt még. Holnap unokatesóval találkozás, rég láttam már, lesz miről beszélnünk, főleg, hogy hasonló helyzetben van most, mint én. :)
Ez a csütörtök nyugisan telt, bár akivel szerettem volna beszélni azzal nem tudtam. Az aznapi kattogni valóm meg volt. :)

Kamaszkorom kínlódásai

Emlékszem a fiatalságom abból állt, hogy számomra elérhetetlen lányok után áhítoztam, reménytelenül szerelmesen. Persze azért akadt kölcsönös vonzalom is de ebből volt a kevesebb. Volt egy évem, mikor viszonzatlanul szerelmes voltam egy lányba és ez totál beszűkítette a látókörömet, addig más lány nem létezett számomra. Na ezt szeretném most elkerülni. Házasságom alatt eszembe jutott többször is, hogy milyen jó, én már ezeken túl vagyok, nincs több kínlódás. Ja, persze! Most kezdődik csak igazán ahogy látom, főleg hogy 13 éve társas kapcsolatban élek és megszoktam, hogy van velem valaki.

Nem tudom meddig tart még ez az érzés a Lány iránt, de így ebben a felállásban nem bánnám, ha elmúlna. Az már biztos, én nem fogok erőlködni, hogy elfelejtsem, azt már láttam, hogy nem menne. De akkor mi a megoldás? A jó megoldás az lenne, ha elkezdenék más lányt keresni, de egyszerűen nem megy. Most, hogy ritkábban találkoztunk, úgy éreztem felejtettem, de a tegnapi találkozó ismét előhozta az érzéseket, lehet még erősebben. Ésszel tudom, ennek semmi értelme, de én ilyen hülye érzelgős srác vagyok és nem tudok a szívemnek parancsolni. Nehezen viselem ráadásul, hogy csak hétköznap munkaidőben írhatok neki és hétvégén meg semmit sem. Bárcsak most itt lenne a két fekete öltönyös férfi és megkérnének, hogy nézzek abba a piros fénybe, ne emlékezzek ebből semmire és „tiszta lappal” kezdhetném megint. Na de! Amilyen a formám, tuti hogy egy ugyanilyen helyzetbe keverednék.
Akár csak a kamaszkori kínlódásaimnál. :)

Régi barátok

Napközben megfázási tüneteim kezdtek jelentkezni, láz, torokgyulladás. Nem örültem neki, de ki örülne egy betegségnek. Délután már nagyon azon gondolkodtam, hogy holnap nem fogok tudni bemenni dolgozni. Elmentem gyógytornára, ahol megint jól átmozgattak és mikor kijöttem nem érzetem magam betegnek. Ennek most örülök. :) Utána megint egy kis fizioterápia, jaj de el tudnám azt viselni minden nap, de már csak egy kezelés van hátra. :(

A kezelés után még volt egy kis időm míg találkozom a barátaimmal, gondoltam elmegyek fodrászhoz, mert a múltkor olyan bénán nyírtak meg, hogy nem tudtam mit csinálni már a hajammal.

Utána találkoztam a barátaimmal és szét röhögtük magunkat. Tibi barátommal fél szavakból értjük egymást, évekig egymás mellett dolgoztunk, ismerjük a másik gondolatát is. Hiányzik azért ez, ilyen barátom még Atti, de Ő most messze van tőlem. Persze ahogy várható volt, felbukkant a Lány. Nem mondom, hogy nem ugrott ki a szívem helyéről. Beszélgettünk, de nem sokat, max. 10 percet volt ott, de ez elég volt ahhoz, hogy ez a mai napom jó legyen. És még mindig jó fej! A fenébe! Nehéz lesz így kihabarodnom belőle. Pedig jó lenne, mert annyira esélytelen már a dolog, de egyszerűen nem tudok az érzéseimnek parancsolni és addig nem is tudok más lányokra koncentrálni. :)

Szokásos szürke hétköznap

Ma, azaz kedden, nem sok minden történt velem. Szokásos szürke hétköznap. De belegondolva nem is annyira szürkék a hétköznapjaim. Sokan azt mondják, nem lenne értelme naplót írniuk, mert nem történik velük semmi. Én is így gondoltam. De ahogy hizlallak Kedves Naplóm napról napra, rá kellett jönnöm, hogy igenis vannak olyan dolgok, ami felett elsiklunk és a nap végén azt mondjuk, hogy nem történt semmi. Nekem már rá állt az agyam arra, hogy esténként átgondoljam, hogy is telt el az aznap. Ha nem is történik semmi rendkívüli, akkor is tuti agyaltam valamin (mert azt ám nagyon tudok), amit kiírnék magamból.

Ebédidőben az étel kommuna aktív tagjai elvonultak salátázni, de nem találták meg a salátázót. :) A végén a Mekiben kötöttünk ki, de erősek voltunk és salátáztunk. :)

Este elmentem egy barátnőmmel moziba, jó volt a film, tetszett, de sajnos vesztettem két fogadást. Én azt mondtam, hogy 10-en lesznek a moziba, Ő 15-öt mondott. 14-en lettek a végén. Azt tippeltem, hogy 15 perc késéssel kezdődik a film, 13-al kezdődött. :)

Ma sms válaszvárással teltek üres, gondolat nélküli óráim. Már annyiszor megfogadtam, hogy nem írok Neki, de őszintén érdekel, hogy van. Furcsa kapcsolat ez, néha úgy érzem, hogy csak unaloműzőnek vagyok. Tudom, nem vagyunk barátok, csak jóban vagyunk, esetleg barátság lehet belőle. Így nagy elvárásaim nem is lehetnek. Jaj már megint sokat gondolkodom! Ejnye-ejnye! :D